Asztalosszerkezetek

VIASZOLÁS 2.

Alapozás (olajozás)

2016. július 27. - faktura

 

Jó ideje tervezem, hogy a viaszolásról összeszedem az alapvető ismereteket, legalábbis amit én el tudok mondani róla. Elkezdtem, és azt látom, hogy bár egyszerűnek tűnik, de jóval szerteágazóbb a téma annál, hogy egy posztban a végére lehessen járni. Magát az alapot - natúr fafelület kezelése - három részre bontva felteszem ide, a szakmaibbnak szánt szerkezet blogra. És készítek egy "kompaktabb" változatot egyben, azok számára, akik nem akarnak elveszni a részletekben.Az kerül majd fel a faműves blogra.

Fa olajozása

Alapvetés

A fa felületkezelése, akár természetes, akár szintetikus anyagokkal végezzük, hasonló elvek alapján működik. A megfelelő előkészítés (csiszolás, tisztítás) után felviszünk rá egy (vagy több) réteg folyékony, viszonylag keményre száradó anyagot. Ezt általában alapozásnak mondják. Ez beleköt a pórusokba, csökkenti a felszín nedvszívó képességét.
A megfelelően alapozott felületre lehet aztán felhordani a fedőréteget. Ez már – mivel ott az alapozó – nem szívódik bele a fába, a felületen marad, fényt, védelmet ad.
Vagyis három műveletet kell elvégeznünk:

- A felület előkészítését (Erről ITT olvashatsz.)
- Az alapozást - erről szól a mai poszt
- A fedőréteg felvitelét (Erről pedig ITT írok)

Viaszolás 2. - alapozás (olajozás)

Az olajozás a natúr fa kedvelőinek maga a paradicsom kapuja.

Az addig szerény színekben mutatkozó felületből kirobbannak a színek, felerősödnek a kontrasztok. Úgy mondják, az olaj „feltüzeli” a fa színét. Van lehetőség „hóka”, opálos felületet is előállítani olajos-viaszos kezeléssel, de az egy külön poszt témája lesz…

Diófa olajozása

A viaszolt felület alapja az olaj. Nem akármilyen, úgynevezett száradó olajnak kell lennie. A száradó olajok oxigént vesznek fel, megszáradnak, valamennyire megkeményednek. A tiszta lenolaj és változatai (firnisz, standolaj) nem igazán alkalmasak erre. Sajnos a drágább anyagokat érdemes választani, de lehet találni jó minőségű anyagot az árspektrum alsó sávjában is. Ezek viszonylag rövid idő (6-24 óra) alatt keményre száradnak, és kikeményedés után csiszolhatók.
Több gyártó és forgalmazó van, és érdemes jól körülnézni, mit és mennyiért veszünk. Nálam nagyon jól beváltak a Biopin termékek, az Auro is, bár az utóbbi jóval drágább. Ezek többnyire növényi olajok keverékei, száradást gyorsító adalékokkal. Léteznek szintetikus anyagok is – ezeket kevésbé kedvelem, nem is nagyon ajánlom.

 Olajozott égerfa

 A képen jól látható, hogy egyes helyeken a fa felitta az anyagot, másutt az olaj kiült a felületre.

 A lényeg: Az alapozó olajréteget ecsettel, kiadósan érdemes felvinni. A fa, mint pórusos anyag jócskán fel tudja szívni a rá került folyadékot. A felületen kereszt- és hosszirányba többször el lehet oszlatni az anyagot. Ahol teljesen elszívja, utána kell kenni. Kis pihentetés után újra lehet oszlatni, utána kenni. A lakkozással ellentétben itt nincs jelentősége, hogy az utolsó mozdulatok szálirányban történjenek – ennek ellenére akkor érzem jól magam, ha így csinálom :)

 Égerfa olajozva

 Itt a fenti felületre még kentem némi olajat. Kis pihentetés után visszatörölhető. 

Olaja válogatja, de 3-5, maximum 10 perc után a felületen maradt anyagot nedvszívó textillel töröljük le. Várjuk meg, amíg az anyag megkeményedik, csiszolható lesz (4-8 óra). Csiszolószivaccsal (ezek általában 180-220- 300 körüli vagy magasabb finomságúak) csiszoljuk meg a fát szálirányban. Ha az előkészítő csiszolásnál jól dolgoztunk, szinte üveg simaságú felületet kapunk.
Olajozott, visszatörölt felület
Olajozott, visszatörölt felület. Látszólag kész, de ez a fény a száradás közben visszatompul, a felület nem simára szárad.

Puhafáknál (fenyő, éger, hárs stb.) érdemes lehet megismételni az olajozást. Vigyázat, a második réteg hamarabb köt, ha nem töröljük vissza időben, nehezen eltávolítható ragacs képződik a felületen!

Onnan tudható, hogy kikeményedett az olaj, hogy a csiszoló szivacs szemcséi közé nem tapad be, a csiszoláskor nem ragacs, hanem finom por keletkezik.

Olajozott, csiszolt fafelületÉgerfa fiókelő, olajozva, megcsiszolva. Az alátétnek használt szőnyegen és a szivacson lévő fehér anyag a megszáradt olaj csiszolatpora.

 Most tartunk ott, hogy elkezdhetjük magát a viaszolást. Ez lesz a következő poszt témája...

csiszoló szövet

Tagolt felületekhez, élekhez, hajlatok megcsiszolásához hasznos lehet a csiszoló szövet is.

A bejegyzés trackback címe:

https://szerkezet.blog.hu/api/trackback/id/tr828916900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.