Asztalosszerkezetek

VIASZOLÁS 1.

A felület előkészítése (csiszolás)

2016. július 18. - faktura

 

Jó ideje tervezem, hogy a viaszolásról összeszedem az alapvető ismereteket, legalábbis amit én el tudok mondani róla. Elkezdtem, és azt látom, hogy bár egyszerűnek tűnik, de jóval szerteágazóbb a téma annál, hogy egy posztban a végére lehessen járni. Magát az alapot - natúr fafelület kezelése - három részre bontva felteszem ide, a szakmaibbnak szánt szerkezet blogra. És készítek egy "kompaktabb" változatot egyben, azok számára, akik nem akarnak elveszni a részletekben.Az kerül majd fel a faműves blogra.

bútorviaszolás

Alapvetés

A fa felületkezelése, akár természetes, akár szintetikus anyagokkal végezzük, hasonló elvek alapján működik. A megfelelő előkészítés (csiszolás, tisztítás) után felviszünk rá egy (vagy több) réteg folyékony, viszonylag keményre száradó anyagot. Ezt általában alapozásnak mondják. Ez beleköt a pórusokba, csökkenti a felszín nedvszívó képességét.
A megfelelően alapozott felületre lehet aztán felhordani a fedőréteget. Ez már – mivel ott az alapozó – nem szívódik bele a fába, a felületen marad, fényt, védelmet ad.
Vagyis három műveletet kell elvégeznünk:
- A felület előkészítését
- Az alapozást
- A fedőréteg felvitelét

 Viaszolás 1. - a felület előkészítése

Ha nincs a kezelendő tárgyunkon semmi rendkívüli – extra gyantatartalom, olajfolt, kisördög – ez a művelet egyet jelent a csiszolással.

Tovább

Két rövid videó

Ma reggel egyebek mellett ez a két filmecske jött szembe a finewoodworking.com-on.
Nincs időm részletezni, de magukért beszélnek. Nem kell hozzá angolul tudni, bár ha értjük nem maradunk le például az ilyen mondatokról: "Ha nehéznek találod, hogy a vésőt pontosan a vonalra illeszd, talán itt az ideje egy újraélezésnek."

Az első egy arts&crafts szekrényke csaphelyének pontos (és kitörésmentes) kivésése, a másik inkább haladóknak szól, spirálfúrót köszörül át központos fafúrónak a mester.

Az egyik:

És a másik:

Kézi gyalulás - az anyagok befogása

Rendszerint nincs időm a finewoodworking.com hírleveleit átböngészni. Ez baj.
Nézzék/nézzétek, megint mit találtam (alapfok):
A képre kattintva bejön a videót tartalmazó oldal.)

bench5.jpg

Angolul nem kell hozzá tudni, a java úgy is érthető.
Egy érdekesség: vagy nem ismerik a padszolgát, vagy csak itt feledkeztek meg róla.
És egy aranyosság: a padvasat - ami nem is vas - benchdog-nak, padkutyának hívják.

Éa akkor már érdemes megnézni közelről ennek a kutyának a részleteit. farugóval biztosítja, hogy megszoruljon a kívánt pozícióban, és még arra is ügyelt, hogy szép legyen: sötét alaptest, világos rugó.

benchdog.jpg

Az oldal alján további, hasonló videókra lehet átlépni. Akinek engedi az ideje, tegye meg - én most kimegyek a műhelybe:)

Keretek összeragasztása

A blogok fordított időrendje miatt a folytatást előbb rakom fel, mint az első futamot: ez a poszt egy később közzétett anyag második fele. Vagyis kezdem a végével: mire figyeljünk egy csapos keret összeépítésénél.

Alább többször szóba kerül a keret csapos, illetve réses (végigmenő) darabja:

keret alkatrészei


A következő, Kontraprofil helyett posztban nagyjából ott fejezem majd be, hogy a keretek egymással szembe kerülő anyagai egymásnak megfelelő rajzolattal készüljenek. Ezen túl pedig az egymás mellé kerülő keretek is folytatólagos vagy szimmetrikus mintázatokkal csatlakozzanak. 

Tovább

Térgörbe alkatrész kifűrészelése

Nem nagy kihívás, még ha nem is egy mindennapos alapművelet - de benne van a középiskolás szakmai tananyagban. Az, hogy ennek ellenére a leendő asztalosok java része miért nem ismeri, nem ennek a blognak a témája.
Mindenesetre a napokban egy szakmai vizsga kapcsán néhány varázsszóval utánamentem a világhálón, elsősorban is a Youtube-on. 
Íme egy alig egy perces filmecske, ami szemléletesebb, mint sok magyarázó szöveg:

Akit egy, a magyar tankönyvek által tárgyalt módszeren túli megoldás is érdekel,

Tovább

Keret, 45 fokos illesztéssel, köldökcsappal

Háát... nem igazán nagy kihívás. Izgalmasabb posztot lehetne írni, ha tipli helyett mondjuk egy (vagy két) oldalon gérillesztett ollós csappal állna össze a szerkezet. De most ez van, tessék ennek örülni.

Amiről beszélünk, a következő képen látható. Van egy keretünk, aminek az árkolásába (nút) furnérozott rétegelt lemez betétet teszünk. A szerkezeti kialakítás (marás, gérvágás, furatok) készen van, csak ösze kell állítani.



Tovább

Kocka a kockában, fából

Nem szeretem az American Woodworker hírleveleit. Folyton a lap régebbi leárazott számait ajánlják, vagy giccses/unalmas bútorok terveit akarják rám sózni nagyon kedvezményes dvd-ken. És nem a kedvenceim a jópofa kis izék sem, amiket kulcstartóra, kacatospolcra csinálnak unatkozó szakik. (Gondolok itt a műgyantába öntött autómakettre, Lada sebváltógomb gyanánt - de ezt a mondatot  meg csak a harmincon túliak értik.)
Ezt leírva ugrott be, hogy akkor mi a fenének is írom ezt a posztot? Talán azért, hogy a végén megjegyezzem, hogy ez az izé, amiről szól, anyagszerűtlen, fémből, bakelitből kellene lenni neki, meg egyáltalán, semmi értelme a létezésének.
kocka a kockában
Szóval itt van leírva, hogyan készül:
http://americanwoodworker.com/blogs/projects/archive/2007/07/24/Cube-
In-A-Cube.aspx?utm_source=AWNL&utm_medium=email&utm_campaign=AWNL_20110825

És hogy ne érjen az a vád, hogy hanyagolom a magyarokat, aMagyar Amatőr Faesztergályos Klub oldalán is találtam egy ilyent: ide kattintva érhető el.   A mafk.hu egyébként üdítő jelenség a hazai interneten, azt hiszem, az első alulról szerveződő  faipari szakmai fórum. Nem nézem rendszeresen de úgy tűnik, virul. Éljen, viruljon, tessék látogatni!

És végül arról, hogy miért is nem tartom szerencsésnek ezt az amúgy is fölösleges porfogót fából megcsinálni: mert anyagszerűtlen. A készítésről szóló  cikkben írja is a szerző, hogy a bütü felől kell először fúrni, ellenkező esetben beszakadhat az anyag a következő fúrásnál. Vagyis annyira el van vékonyítva, hogy erősebb mechanikai hatásra (leeseés) betörhet a kocka keresztmetszeti vége. Ennek ellenére asztalos tanulóknak ajánlom: fejleszti a térlátásukat. Talán.


 

Fürgető

Fürgető. Még a nyolcvanas évekből rémlik ez az elnevezés. Azt hiszem, félfordítónak újmagyarítják. Azt az egyszerű zárat (tyúkól-zárat) is jelenti, ami egy a közepén szeggel átütött léc, ráfordítva az ajtóra. Ipari változata az egyrétegű ablakoknál valaha használt kis izé.

ablak félfordító

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy-és kétoldalas változata a képen.

Ebben a posztban nem pont erről lesz szó. Félfordítónak, fürgetőnek hívjuk azt a kis rögzítő elemet is, amivel lapok és kávaszerkezetek összekötését oldhatjuk meg. Az angol nagyon találóan "cross grain fastener"-nek hívja, azaz "keresztszálú rögzítőnek". Ez az elnevezés utal rá, hogy miért lérdemes szeretni ezt a kis bizbaszt: nyugodtan rábízhatjuk egy étkezőasztal tömörfa lapjának a kávához erősítését. Szilárd kötést biztosít úgy, hogy közben a lap keresztirányban nyugodtan zsugorodhat-dagadhat. (Egy 80 cm széles tömörfa lap, ha csak 1%-ot mozdul, az is 8 mm!)

De lássuk, miről van szó:

fürgető

széklap rögzítése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kávába helyenként fészket marunk, amibe illeszkedik a képeken látható módon a blogbejegyzés tárgya. Jól látható az is (piros csillag), hogyan kell méreteznünk ahhoz, hogy a lapot a kávához szorítsa.

Tovább

Asztalosipari alapszerkezetek-link

Találtam egy oldalt, amire örömmel hivatkozom. Az Egyetemen (ez mindig is a Soproni Egyetem - hívják bár éppen akárhogy, jelenleg Nyugat Magyarországi Egyetem) készült egy alapvetés, Asztalosipari alapszerkezetek címmel. Lehetetlenül hosszú címe van, egyszerűbb ide kattintani az eléréséhez.

Elkezdi az alapoknál, csoportosít, aztán a kávakötéseken derekasan végig is viszi a látogatót. Köszönet érte Szemerey Tamásnak és Papp Tibor doktorandusznak.

Vannak az ábrái között olyan kedvencek, amikkel leginkább csak a gyakorlatban találkozik aki el akar merülni a szakma mindennapi szépségeiben. Ilyen például az itt látható káva keresztkötés eltolt csapokkal.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 És végre feltette valaki a hálóra a fecskefarkú fogazás szerkesztését. Akkor is örülök, ha ebben a formában magam nem használom ezt a metódust: beállítom "szemre" a sáskalábat. (Idős mester barátom az ujjait ráteszi a leendő réses darab bütüjére, húz néhány szabadkézi vonalkát és berajzolás nélkül fűrészel. Így is lehet. A fogazásai pontosak, de nem mondanám, hogy szép ritmusuk van.)  

Íme:

Terítékképzés1 (faanyagok összeforgatása)

"Faanyagok összeforgatása1" poszt a szolgáltatja a minimális elméleti alapot a tömörfa lapok, lemezek készítésének gyakorlatához. Első nekifutásra arról írok, hogy 8-12 milliméter vastag fa lemezt hogyan szoktam készíteni. Az alább látható padláda homlokfelületének elkészítése következik. A betét 12 mm vastag, szilfa. Egy darab 50 mm vastag palló volt az alapanyaga. padláda
Fontos hangsúlyozni, hogy egy darab palló. A pad homloksíkján a faerezet folytatólagosan fut, jóllehet a két közbülső láb megtöri a felületet. Ez azt jelenti, hogy olyan hosszúságú szép rajzolatú pallót választottam, ami a három-betét darab összes hosszát kiadta. Az alapanyag szélessége a készítendő lap harmadrészénél valamivel (10-15 mm) több kellett, hogy legyen. A megmunkálást eldarabolt anyagon végeztem, hogy kisebb legyen a gyalulási-fűrészelési veszteség. (Ez később esetleg megér egy rövidebb bejegyzést - ti. hogyan befolyásolja az anyag hosszúsága, görbesége a belőle kinyerhető alkatrészek méretét.) Fontos, hogy a darabolástól kezdve mindvégig tudjam, jelöljem az egyes anyagok egymáshoz viszonyított eredeti helyzetét. alapanyag: szil palló

Vagyis: kiválasztottam a pallót (húrmetszet - gazdag rajzolat). Kifűrészeltem belőle egy akkora darabot, hogy a három betét összes hosszát kiadja, és a szélesség harmadrészét. A betétek hosszának megfelelően háromfelé daraboltam. Az így kapott rövid pallók egy lapját annyira megegyengettem, hogy azok ne billegjenek a szalagfűrész vezetővonalzójához szorítva. Megegyengettem az éleiket is. (Az élek gyalulása halasztható lenne, de egyszerűbb még egyben - most 6 darab él, hamarosan 18 lesz.) egyengetés után, hasítás előtt

Ezt követően elkezdem...

Tovább

Faanyagok összeforgatása 1

Erről a témáról többnyire mindenki, aki átesett valamilyen faipari szakmai képzésen - szakképző iskola, egyetem, szakmai gyakorlat -  tud annyit, amennyi alapszinten elég. "Jobb él a jobb élhez, bal a balhoz ragasztva, húrmetszésű anyagnál a jobb és a bal felületek váltakoznak."  Ennek megfelelően összeállított terítéket mutatnak a képek. Az 1. sugaras metszésű, a 2. húrmetszésű anyagokkal.


szélesbítő toldásfaanyagok öszeforgatásaTermészetesen nem minden deszka vagy palló tisztán húr- vagy sugármetszésű. De a dolog veleje minden terítékképzésnél ugyanaz:jobb él a jobb élhez, bal a balhoz, a felületen pedig váltakozzanak a bél felé néző és a kifelé néző felületek. Ezt mutatja a 2_1 ábra.

szélesítő toldás

Alapvetően ez rendben van, de ne csodálkozzunk, ha régebbi könyvekben, vagy idősebb szakemberekkel beszélve ettől eltérő állásponttal is találkozunk.

Tovább

Lapmerevítés 1-fejelőléc

Annyi mindennel lehetne kezdeni, hogy nem is tudnám, hova kapjak. Nem tudnám, ha nem egy padládát készítenék, amin az ülőfelület három, külön-külön felnyíló lap lesz. Azokat pedig merevíteni kell, mert egy 350 mm széles deszka, bármennyire gondosan forgatom is össze az anyagot, vetemedik. Főleg, ha szilfából van. Másrészt pedig egy sűrűn látogatott (ti.: általam sűrűn...) angol fórumon a minap kísértem végig egy polémiát a gyúrótábla merevítéséről. Olvastam újat, rövidesen meg is osztom.

Tehát: ha lap, akkor merevítjük. (Az összeforgatásról is kell majd írni.) Ha nem tesszük, szinte biztos, hogy görbülni fog. Itt átkozom el azokat a bútorcsinálókat, akik nem átallanak tömör fa lapot ajtóként alkalmazni, mindenféle merevítés nélkül. Másutt írtam már a "parkettamintás" fenyőlapokból bútort építőkről, más okból kritizálva őket. A lényeg: azért találták ki a keret-betétes ajtókat, mert EGY LAPBÓL készítve  NEM MŰKÖDNEK.fejelőléc

Az egyik lehetőség a merevítésre a fejelőléc. (Rajztábláknál, gyúródeszkáknál, asztallapoknál alkalmazták-alkalmazzák elsősorban.) A lap két végére, merőleges száliránnyal egy-egy anyagot erősítünk. Árokcsapos (nútféderes, árokeresztékes) illesztéssel kötjük oda - de ez nem elég. Ez a kötés arra jó, hogy a merev fejelőléc ne engedje vetemedni a közbülső lapot. Meg sem ragaszthatjuk, csak a közepén.
Miért is?

Tovább